A Popcorn (továbbiakban "moziban ehető kaja", vagy MEK) című rémségesen rémes magazin (ami elvileg zenei kritikamagazin, kacc), hála a jó égnek betette szeretett My Chemical Romanc-unk Life on the Murder Scene cd-dvd-jét valami szar lemezértékelős buzeránságba. Ami még nem is olyan nagy baj, de amiket írtak...
 Képzeljétek el a szitut: ülök ember és társadalomismeret órán, ahol körbe-körbe jár a "moziban ehető kaja" című szenzációs iromány, mert tokio hotelről volt benne valami égtős cikk, ami persze mindenkit érdekelt. Én tovább mertem lapozni, és mit látok?
 Hatból négy pontot kapott az a kurvajó DVD!!! 4 nyomorék ponttal akarják kiszúrni a szemünket? És amiket írnak... hogy nem kéne a hamis hangokat rögzíteni... hát az istenit! A Picsaket Dollz nevű macskanyávogásban nincs hamis hang? Már elnézést, hogy közbeszólok! Az nem is zene!
 Jó, rendben. Legyünk elnézőek. Nem mindenkinek tetszik az MCR. Megértem. De akkor mi a fenéért kell ilyen földbedöngölős kritikát írni basszus? Nem lett volna elég annyi, hogy nem volt minden hang tiszta? Mert igen, Gerard néha elszúrja, van ilyen. De ez a földbedöngölős fikázás az, ami böki a szememet. Hogy képzelik?

 És nem csak ennek kapcsán. Ha valami esetleg nem tetszik a dárga MEK-nek, azonnal fikázni kezdi. Nem veszik észre azok az írástudatlan parasztok, hogy ez egy két rajongónak szar???? A fenébe is, hol itt az igazság?

 Az egyetlen mentségük az lehetne, hogy a Placebo új lemezét istenítik, de akkor is. *csúnya szó**csúnya szó**csúnya szó**csúnya szó*